English
alterBudapest


2011. augusztus 16., kedd

L'Existence Sans Signifiance

Megvan az új kedvenc utcám. Vármegye utcának hívják, szűk, hangulatos, és jó a segge a Ferenciek terénél lakik.







Most egy elég szokatlan post következik...




Az embereknek van egy olyan idegesítő szokásuk, hogy léteznek. Ez idáig evidens. A probléma ott van, hogy létezni egy tégla is tud. Mi azonban az élet kincsével lettünk felruházva, ami már egészen más tészta; de élni egy meztelencsiga is tud, ahogy egy fűcsomó is, sőt, ha nagyon messzire akarunk távolodni a létezés felsőbb fokaitól, akár még egy egysejtű politikus is.

De mi az értelme az élettel megspékelt létezésnek?




Ha az önmagunknál egyszerűbb állatokat nézzük, az élet mindenkori célja egyetlen dolog: maga az Élet. Minden szerencsétlen élőlény elsődleges célja, hogy megállás nélkül zabáljon, hogy Életben maradhasson és kefélhessen, ezzel továbbgörgetve az Élet folyamatát.



kép: Patrick Hardin


A gondolkodó kétlábú tehát itt eljuthat arra a következtetésre, hogy az Élet lényege nem több, mint a pina és a rakottkrumpli.


L'süttage de la virslik auf der campfire

De mi az értelme egy olyan folyamatnak, aminek az egyetlen célja a folyamat fenntartása?

Nyilván itt is valami évmilliók alatt kialakuló mestermű lehet a cél - elég, ha magát a Földet vesszük példának, vagy a Naprendszert, ami még pár milliárd év múlva egy csodálatos szupernóvaként fogja beragyogni a galaxist.

De hová tart az önmagát szüntelenül fenntartó Élet? Miféle csodálatos mestermű születhet az eszik-baszik-meghal-eszik-baszik-meghal ciklus végkifejleteként, amit egyszer elkezdett egy tudattalan egysejtű, majd egy "kicsivel" később folytatták az első halak, kétéltűek, emlősök, aztán...




Várjunk csak... mintha valami fejlődésfélét vélnék felfedezni a sorok közt. Egy egyszerű kis mikroorganizmus elkezdett valamit, amiből később egyre bonyolultabb élőlények lettek... Talán igaza volt Darwin bácsikámnak? Ha évmilliók alatt is, de fejlődés történik, így mégsem pusztán egy végtelen, céltalan folyamat az Élet?

De hová vezethet ez a látszólag megmagyarázhatatlan dolog? Mi lehet az egész értelme?...






...TE VAGY AZ ÉLET ÉRTELME BAZDMEG.





Igen, Te.

Meg a barátnőd. Meg a barátaid. Meg én. Meg a szomszéd néni, aki a lottózással és abarátokközttel tölti ki létezése üres napjait, a sarkizöldséges, a járdán fekvő csöves, a rohadásszagú Laci bácsi, Albert Einstein, az anyád, az apád, a nepper, a gengszter, a kókler, a díler. Minden gondolkodni képes ember, aki valaha létezett.

Öntudattal rendelkezel. Nem is akármilyennel, olyan felfoghatatlanul észbontóan cseszettüldurvával. Több millió évnyi evés és kúrás végterméke, az Evolúció mesterműve vagy. Nem csak ösztönöket követsz mint a többi állat, hanem gondolkozol. Álmodozol. Tervezel. Koncepciókba rendszerezed az Univerzum jelenségeit, ezidáig nemlétező dolgokat hozol létre a képzelőerőddel, amiket aztán a két szép kezeddel áthelyezel a fizikai valóságba.




A folyamat ezáltal értelmet nyert: már nem csak önmagát tartja fent az Élet. Létrejött egy olyan valami, ami nem csak létezik, mint a tégla, nem csak fotoszintetizál, mint a politikus, és nem csak él, mint a meztelencsiga, hanem aktívan, állandó jelleggel változtat a körülötte lévő világon. De még ha nem is változtat rajta, felfogja, érzékeli, tapasztalja, értelmet keres a káoszban.


Az ember tehát nem más, mint az a mechanizmus, amivel az Univerzum megcsodálja önmagát.





Megdöbbentő, mi? Pedig van ilyen. Nem is kevés. Sőt, megsúgom, te is ezek közé a csodalények közé tartozol.


És mit csinálsz? Nézed azt a kibaszott monitort, és egy blogot olvasol, hogy szórakoztasson.




Nem élsz, csupán létezel, ahogyan mindenki körülötted, akik aköré építik az egész "életüket", hogy minél több pénzük legyen, hogy több hatalmuk legyen, hogy jobban csillogjon a kezükben a jájPhone, hogy többnek érezzék magukat másnál, hogy többször érezzék magukat jól, mint rosszul. Az ezek között lévő köztes időintervallumokat pedig próbálják habszivaccsal kitölteni, amihez nem kell többet tenni, mint leülni a világító doboz elé...




A csodalény tehát az Evolúció kikerülésével visszaamortizálta magát a meztelencsiga szintjére. Egésznap csúszol-mászol, munkába, iskolába, boltba, plázába, de mégsem jutsz soha sehová, csak jól összenyálazod az egész placcot.


Mint az állatok.

Csak mi már nem ételt zabálunk, amit előtte el kell kapni, hanem híreket, "tényeket", szenzációt, képeket, haszontalan információkat, amiket erkölcs vagy bármiféle kontroll nélkül tolnak az arcunkba. Mi meg szopjuk, mint Szandika a bőrkulacsot.


Hát nesze bazdmeg. Egyél.














-


Ma reggel egy befőttes üveget találtam az asztalomon. Felemeltem, és az ébredéses mosottfos állapotomban próbáltam ráfókuszálni a tartalmára, ami egyszer csak megmozdult...


Mint kiderült, ez a nemsemmi jószág ma a szívroham szélére kergette muteromat, amikor random átrongyolt a kertiasztalon. Ő viszont minden félelmét félretéve hősiesen befőttesüveget ragadott, és elkapta a szörnyeteget, gondolván: ez biztos jó fotótéma lesz dm-nek...

Beteg család? :-)


Nagy forma volt pókunk, és mit ne mondjak, sokkal jobb modell, mint azok az izgága humanoidok.
Úgy pózolt, mintha tudta volna, hogy fotózom. Be kell ismernem, miközben mintha egyenesen a szemeimbe bámult volna ez a mutáns creature, erős kisebbségi érzés fogott el: nekem csak kettő van...neki meg nyolc!

Ha már a kisebbségi érzésnél tartunk, egyhamar autentikus Dávid-vs-Góliát szituáció alakult ki, azzal a különbséggel, hogy Dávidnak igen szar napja volt.





(Mondtam, hogy szokatlan lesz a poszt...)












EXTERMINATE!




Egyébként puszta kiváncsiságból beneveztem az alterBp-t az idei Goldenblogra. Nyerni persze úgy sem fog, hiszen annyi agyonreklámozott, populáris fotóblog van, meg kisgyermekfotóblog, amit a sok anyuciapuci néz, hogy esélyem sincs ezek ellen versenyezni (és akkor még meg sem említettem a profi fotósok blogjait, amik egyszerűen jobbak mint ez), de kiváncsi vagyok, hogy meddig jut. 22-éig lehet szavazni, ha esetleg értékeled az oldalt vagy csak simán nem akarod, hogy a büdös kisbabák nyerjenek, szavazz bátran! :-)





13 hozzászólás: